Mogyorósbánya község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Esztergomi kistérség
Lakosság: 877 fő
Terület: 7.33 km²
Népsűrűség: 119,65 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 33

Fekvése

Mogyorósbánya a Gerecse északi nyúlványai alatt található 875 fős község. Elérhető Tatabányától, Tatától 28-28 km, Esztergomtól 15 km, Táttól 5 km távolságra.

Története

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római- kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.

Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.

Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leiratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.

1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetség-belieknél találjuk.

A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett.

A Rákóczi szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a XVIII. században szlovák telepesek érkeztek a településre.

1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. (Lásd:A Dorogi-medence szénbányászatának története) A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.

A falu mai nevét 1902-ben kapta.

Nevezetességei

Római katolikus templom – A XVII. században épült, román stílusban. A XVII. században átépítették.

Himlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.

A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.
Bezerédi Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.

Következő községek

További községek